Mondtam már, hogy az október szomorú? Volt eddig!

Talán az október az a hónap, amelyik egy kicsit negatívan nyomja rá bélyegét a hangulatomra. Ahogy rövidülnek a nappalok, ahogy egyre hűvösebbre fordul az idő, úgy tudatosul bennem, hogy vége a nyárnak, a csodálatos napsütéses időknek, a késő estébe nyúló kinti programoknak. Szomorúan állapítom meg, hogy már megint fűteni kell, a napjaim nagy részét a gyerekek öltöztetésével, a frissen mosott ruhák szárogatásával töltöm. Próbálom elfogadni a tényt, hogy sötétben indulunk el hazulról, és bizony sötét van akkor is, mikor hazaérünk.

Októberi programok, szépség körülöttünk

Persze, azért meglátom a szépségeit is az ősznek. Például imádom, mikor az nap minden erejét összeszedve ragyog át az ezeregy színben pompázó faleveleken. Imádom, ahogy az avar zörög a lábunk alatt, miközben  ökörnyál száll a levegőben. Imádom a hosszú estéken a lakást átjáró sült gesztenye illatát. Imádom, hogy miközben a gesztenyét majszoljuk a gyerekekkel, jókat tudunk beszélgetni. Imádom, hogy az őszi termésekből annyi mindent tudunk közösen alkotni. Pici leánykámmal rengeteg gesztenyebábot készítettünk már, falevelet festettünk, sőt a szüreti mulatságra ember nagyságú bábukat gyártottunk. Csodálatosak, tartalmasak ezek az együtt töltött órák. Nem csak fejleszti a gyerekek kreativitását, és nem csak ők tanulnak belőle, hanem mi is.

Készüljünk Halloween-re

Az elmúlt napokban a legkisebb lánykám kérése az volt, hogy kezdjünk el mi is készülni a Halloween-re. A szokásos tökfaragáson kívül, szerettem volna még valamit alkotni saját kezűleg, de hiába, mert egyszerűen nem volt ihletem. Neki viszont volt! Szerinte tök királyul fog kinézni, ha teleaggatjuk denevérekkel a lakást. Nekem nem igazán tetszett az ötlet, de gondoltam, próbáljuk meg, végül is, nem a végeredmény számít, hanem az együtt töltött idő.

Nagyon sokszor haragszom magamra, mert minden „kacatot” félre teszek, majd jó lesz még valamire alapon, most viszont nagyon jól jött, hogy a kamrába több tucat WC gurigát őrizgetek. Tökéletes alapot képeztek denevérjeinknek! Mivel hétköznap csak két kisebbik  csajszim van itthon, így hármasban álltunk neki alkotni. Illetve én csak csendes szemlélő voltam, valamint  a takarító szerepét tölthettem csak be, mert a lányok annyira ügyesek, kreatívak voltak, hogy nekem nem igazán kellett összefestékeznem magam. 

A családi kreatív sarok pillanatok alatt válik testfestő szakkörré

Ők viszont tetőtől talpig fekete temperásak lettek, mire az összes gurigát lefestették. A barna étkezőasztal pár órára szintén feketévé vált, de nem bántam, mert olyan meghitt, családias volt a hangulat. A szárnyak megfestése külön kihívás volt, de azt is ügyesen megoldották, a szemek elkészítése pedig profi módjára történt. A középső lánykámat annyira magával ragadta az alkotás öröme, hogy egy picit előre dolgozott, és télre készülve cuki hóembereket is készített. Miközben folyamatosan ötleteltek, hogy mi mindent lehetne még  WC gurigából készíteni, és csendesen elismerték, hogy anya, milyen okos, hogy nem dobálja ki őket. Már a következő projekt terve is elkészült, karácsonyi dekorációt, díszeket fogunk belőlük készíteni, így a gyűjtögetés megy tovább!!

Denevérek a lakásban!

Amint megszáradtak a denevérek, az étkezőbe fel is lógattuk őket, tényleg nagyon jól mutatnak! A lányok, amint végeztek a melóval, szépen elsomfordáltak a szobájukba, én pedig mosolyogva, lelkileg feltöltődve vettem elő a papírtörlőt, és  a fekete asztalból ismét barnát varázsoltam. Közben már azon gondolkodtam, ha elfogy a papírtörlő, mi is készüljön a gurigából…..