Valószínűleg mindenki ismeri az ide vonatkozó Petőfi-klasszikust – azt, amelyik így kezdődik: “Itt van az ősz, itt van ujra/ S szép, mint mindig, énnekem/ Tudja isten, hogy mi okból/ Szeretem? de szeretem.” Hogy azonosulni is tud-e vele, már erősen függ az egyéni beállítottságtól, és az aktuális időjárástól, hiszen néhány perzselő hónap után egy kellemes vénasszonyok nyarával még csak-csak kiegyezik az ember, de nyúlós-nyálkás, ködös és esős napokat a többség a háta közepére sem kívánja.Főleg akkor, ha közösségbe járó gyerekei is vannak, akik garantáltan hazahoznak valami felsőlégúti nyavalyát – lehetőleg olyat, ami lassan és nehezen gyógyul –, vagy konstans orrfolyás keseríti meg az életüket.
Úgy érzem, ezen a ponton kell bevallanom, hogy anyaságom eddigi bő három éve alatt még soha, semmilyen gyerekbetegséggel sem kellett megküzdenem (lekopogom). Se komolyabb rosszullét, se láz, de még csak egy kósza megfázás sem… Tartok tőle azonban, hogy ez nem lesz mindig így (naná, hogy nem!), ezért minden szeptemberben árgus szemekkel figyelem, vajon mikor jelenik meg az első gyanúsan csillogó takonycsík Juli orra alatt.
Azért, hogy ezt mégis elkerüljem, a következő praktikákat szoktam bevetni:
- Jól kitömöm vitaminnal
Ez többnyire zöldségeket és gyümölcsöket jelent, amiket szerencsére mindenféle formájukban örömmel fogyaszt, de ha épp válogatósabb napja van, akkor legkönnyebben préselt gyümölcslé vagy turmix formájában tudom a szervezetébe juttatni. A legtutibb immunerősítő gyümölcs a kékszőlő és az alma. Utóbbiból nálunk minden nap kerül a tányérra, ehhez ragaszkodom, mert hiszek a mondásban, miszerint az orvost távol tartja. Zöldségekből a spenót és a brokkoli kiváló… lenne, ha megenné, de hát nem eszi, mit csináljak? Megfelelően édes, például banánból készült turmixba csempészve egy keveset elfogad (ha véletlenül se látja, hogy tettem bele), az elterelő hadművelethez pedig szükséges még némi sötétebb színű bogyós gyümölcs (ebből kiegyezem a fagyasztott változatokkal), hogy a zöld árnyalatot semlegesítse. Csak én veszem úgy észre, hogy a gyerekek nem szeretik a zöld színű ételeket? Biztos látják rajtuk, hogy túl egészségesek…
- Nem a naptárhoz, hanem az időjáráshoz öltöztetem
De még csak nem is ahhoz, amit én érzek, hanem igyekszem figyelni rá, neki mi kényelmes. Az én lábam ugyanis állandóan fagyos, 30 fokban is fázom, rajta viszont valamiféle rejtett skandináv gének üthettek ki, mert imád csupaszon lenni, és már az első kósza tavaszi napsütésnél hámozza le magáról a sapkát, pulóvert, zoknit(!), mondván, hogy ő nem fázik. És valóban. Látom rajta, hogy izzad, ami pedig igazi melegágya egy jó kis megfázásnak, úgyhogy megtanultam elfogadni, hogy nem öltöztetem túl csak azért, mert naptár szerint október van, vagy mert a nagyanyja szerint tuti megfázik a füle, ha nincs rajta sapka.
A kisebbikről még nem tudtam eldönteni, milyen típus lesz: a nővérére üt, vagy hozzám hasonló, érzékenyebb fajta, akire érdemes még egy réteget adni, hogy elkerülje az őszi betegségeket.
- Figyelek rá, hogy ne fárasszam ki
A lazulós, pihenős nyári hónapok után hirtelen megterhelés ismét visszaszokni az oviba, suliba, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez nem csak a gyerekek lelkét, de a szervezetét is megviseli. Persze az iskolai órarendet átírni nem lehet, ám ha van rá mód, akkor a különórákat és az edzéseket csak fokozatosan vezessük vissza a hétköznapokba, kisebbeknél pedig nem muszáj, hogy heti öt napon át, reggel 7-től este 5-ig az intézményben legyenek. Tudom, hogy rengetegen küzdenek azzal, hogy nem engedik el őket hamarabb a munkából, és nincs segítségük sem, aki elhozná a kicsit, de inkább vegyenek ki szeptemberben és októberben 1-1 szabadnapot az első jelnél, ha látják, hogy valami nincs rendben, és pihenéssel, szeretgetéssel kezeljék, mint hogy a probléma súlyosbodjon, és aztán egy teljes hetet kelljen kivenni az elhúzódó betegség miatt.
Segítség nálunk sem igen van, de szerencsés vagyok, mert otthonról dolgozom, ezért időnként megtehetem, hogy félreteszem a munkát, és a megszokottnál hamarabb megyek érte, vagy eleve csak délre viszem be a napközibe. De bizony így is sokszor látom rajta, hogy fáradt, és gyötör is a lelkiismeret-furdalás rendesen.
+1 Mindig van itthon egy százas csomag papírzsepi
Merthogy sosem lehet tudni. De néhány napja is milyen jól jött, mikor a férjemről kiderült, hogy a hétvégi esőzésben végigfotózott nap után alaposan megfázott. Persze mind tudjuk, milyenek olyankor… Végül sikerült üzletelnem vele, és a Star Wars mintás zsepit megtűrte magánál fixen.
Csak a gyerekek el ne kapják tőle!
És ti szeretitek az őszi időszakot?
Vica :)
