Tegye fel a kezét az, aki az utazásain készült embertelen mennyiségű fotókat szépen letölti, albumba rendezi, esetleg ki is nyomtatja a legjobbakat és mindegyiket téma és dátum szerint rendszerezi!

Ha te ilyen vagy, akkor biztos vagyok benne, hogy sokan irigyelnek, ám lehet, hogy azért neked is jól jön az alábbi 4 emlékmentő ötlet.

Azoknak mindenképpen, akik hozzám hasonlóan belefulladnak a fényképekbe és a telefonjuk vagy számítógépük már szinte felrobban a sok felesleges és a „majd egyszer feltöltöm, előhívom” vagy épp felesleges képekkel. Íme 4 tipp hogyan készíts örök emléket valamelyik kedves élményedről.

Montázst a falra!

Válassz ki a képkeret nagyságától függően 3-5 jól sikerült fotót.

Tudom, hogy nem könnyű, mert majdnem mindegyik tetszeni fog, de próbálj meg úgy szelektálni, hogy melyik az amelyik megérint, megdobogtatja a szívedet vagy épp megmosolyogtat. Nos ezeket kellene aztán úgy elrendezned, hogy a képek sarkára, mellé, mögé az utazáshoz kapcsolódó tárgyakat is odaragasztod. Lehet az egy város- vagy metro térkép, egy buszjegy vagy belépőjegy.

Vágj ki betűket, képeket újságból és mielőtt kidobnál egy bigyót, gondold át, hogy nem jönne -e jól a montázsodhoz. Némelyik belépőjegy annyira szép, hogy az ember sajnálja kidobni, hát itt felhasználható. Egyfajta scrapbook techinka ez, aminek csak a képzeletünk szabhat határt. Garantáltan élvezni fogod miközben egyedül vagy a gyerekekkel készíted. A neten találsz inspiráló ötleteket ha nincs ihleted. A kész mű aztán mehet a falra. Ha már lesz több is akkor akár kijelölhettek egy falfelületet ezeknek a képeknek.

Blogolj!

Nem késő elkezdeni. Van, aki a gyereke születése után kezd naplóírásba, van aki csak az utazással kapcsolatos élményeit jegyzi le vagy csak a legjobb receptjeit, ötleteit.

Mindegy is, a lényeg, hogy rendszeresen írj hozzá! Nem kell minden nap, már az is jó ha csak a kiruccanásaitokról írsz, sőt olyan is van aki csak a fényképeket tölti fel és rövid magyarázatot ír alájuk.

Az sem baj ha nem a nagyközönségnek szánod az írásaidat hiszen zárttá is tehető a blog vagy csak azok olvashatják akiknek jogosultságot adsz ehhez. A legjobb képekből ide aztán bőven tölthetsz fel amihez kedvedre írhatsz szöveget, címet. Az igazán megszállottak (mint amilyen én is vagyok) majd a gyerekek valamelyik születésnapjára kinyomtathatják, beköttethetik és átadhatják a gyerekeknek az irományt könyv formájában.

Én is blogolok. Imádom szavakba önteni a gondolataimat, élményeimet a családommal. Szinte már hobbimmá vált a írás. Ha írok, teljesen kikapcsolok, és egy más világba csöppenek, az én kis virtuális világoma. 

Szeretnék pár szót ejteni a magamról és családomról. 3 lányom közül ketten ikrek vagyis elég hangos, mozgalmas az életünk hiszen sokat utazunk, kirándulunk, sütünk főzünk, alkotunk. Első lányom születésekor vagyis több, mint 12 éve kezdtem bele családi naplómba ami mára egy magazinszerű bloggá nőtte ki magát. Ebben kreatív ötleteimet, utazással kapcsolatos élményeinket, tanácsaimat, ötleteimet olvashatjátok. Egy családbarát utazásokkal kapcsolatos cégnél vagyok kreatív és vendégkapcsolati vezető szerencsére csak 6 órában, hogy elég időm maradjon a családomra, blogomra.

Vakációs napló

Nos, ez a szívem csücske.

El sem tudom mondani hányan kaptak kedvet már tőlem vakációs napló készítéséhez. Volt, hogy a tanító néninek annyira megtetszett az ötlet, hogy azt mondta a gyerekeknek, hogy aki ilyet készít a nyári élményeiről, garantáltan egy ötössel kezdi az új tanévet. Mondanom se kell, majdnem minden kisdiák készített egyet.

Ehhez nem kell más, mint egy csinos napló. Ha lehet kemény fedeles legyen, mert garantáltan sokat fogjátok lapozgatni ha készen lesz. Az is fontos, hogy elég nagy legyen, hogy szépen el lehessen rendezni benne a fényképeket és a többi emléket. A tökéletes vakációs naplónak a lapjai is kissé vastagabbak, hogy a ragasztás ne üssön át.

Ha még nem tud írni a gyerkőc, az előhívott fotók mellé buszjegyeket, repülős beszállókártyákat, képeslapot, szalvétát, névjegykártyát, karszalagot, belépőket lehet beragasztani és a szülő írhatja oda a helyszínek nevét. Ha már tud ákombákom betűkkel írni a kicsi, akkor hagyjuk ezt a feladatot rá.

Valószínűleg a 2. vagy 3. nyáron már természetes lesz gyerekünknek, hogy az utazás során kezébe került belépőjegyeket, térképet nem dobja ki, hanem azt mondja „ Anya, erre szükségünk lesz a naplóba, kérlek tedd el!”

A már magabiztosan író, fogalmazó gyermek napója már akár igazi műalkotás is lehet. Hagyjuk, hogy rajzoljon bele, hogy kedvére díszítse és persze adjon címet a képeknek. A legjobb rész úgyis az lesz amikor majd együtt felidézitek az emlékeket, amikor újra átélitek a nyári vagy épp téli kalandokat. Amikor pár hónap vagy év múlva előveszik művüket és elmélyülten lapozgatják miközben a homlokukra csapnak, hogy „Tényleg itt is voltunk!” és „Erre emlékszem, nagyon klassz volt, ugye elmegyünk máskor is?”

Fotókönyv

Itt csak annyi a dolgunk, hogy keressünk egy felhasználóbarát fotókönyv programot, tegyünk magunk mellé egy csésze teát és töltsük fel a legjobb képeinket az oldalra, amit aztán program elrendez.

Írhatunk hozzá címet, hosszabb, rövidebb szöveget. Mi választhatjuk ki a könyv méretét és a stílusát. Ismerek olyan családot, akik minden nyaralásuk után ilyen fotókönyvbe rendezik a legjobban sikerült képeiket és ott sorakozik a könyvespolcukon már jó pár kötet. Ajándéknak sem utolsó. Ovis, iskolás ballagásra vagy más neves eseményre is készíthetünk jópofa fotókönyvet.

Bármelyik emlékmentő ötletet is valósítod meg, bizsergető érzés lesz majd lapozni, ránézni, olvasni és azt mondogatni, hogy „Emlékszel?”

Mert a jó dolgokra szívesen gondolunk vissza mindig.

Ági