Sziasztok!

Kezdjük az elején

Három leányzó boldog anyukája vagyok, úgyhogy én vagyok a legboldogabb ember a világon. :)

Persze nem mindig fenékig tejfel az életem, mert az ezer és egy szép oldala mellett van sok ugyanannyi nehézsége is három ilyen Bajkeverő mellett. Természetesen az is igaz, hogy csemetéink egyetlen mosolya kárpótol mindenért.

Pillants be hozzánk

Vannak napok, mikor úgy érzem, kész, vége, beadom a felmondásom. Vegyünk például egy átlagos vasárnapot. A hétvégét, ami ugye köztudottan a pihenésé… is lehetne.

Az én lánykáim hétköznap rém keservesen kászálódnak ki az ágyból, no de cserébe hétvégén már 6 órakor ugrálnak az ágyon, hogy kapcsoljam be a mesét.

Ez persze azzal jár, hogy kitúrnak az ágyból és befészkelik magukat a helyemre. Még a mosdóig sem jutok el félig kábán, kiabálnak is, hogy hozhatom ágyba a reggeli tejeskávét. Tyúk lépésbe viszem is. Újra elindulok a mosdó felé, mikor a legkisebb kiabál, hogy kidöntötte az ágyba a kávét. Ooops....Huzatolok.

És még csak reggel fél 7 van. :)

Vasárnapi sprint a kávéért

Belehúzok, hogy mielőtt újra kiabálnának, meg tudjam inni én is az első kávémat. Leülök az étkezőbe, alig megyek fel a Facebook-ra, hallom, hogy a legnagyobb leány hármat tüsszent egymás után. Ijedtemben kilöttyentem a kávét. Nem értem, hogy miért is vagyok meglepődve, mikor tegnap a 100 km-es szélben, kiskabátban sál nélkül csavargott a barátnőivel…

Zsepit viszek neki, lázat mérek. Hőemelkedése van, nagyszerű! Április végén. Közben a két kisebbik megunta a mesét, éhesek. Kiszolgálom őket, s amíg eszegetnek megtisztítom a zöldségeket a leveshez. Végignézek magamon, és rájövök, hogy nem szólhatok egy szót sem, hisz vasárnap délelőtt van és én még mindig pizsamában vagyok. Az élet apró örömei. :) Megyek és átöltözöm. Viszont, ha már a fürdőbe járok, beindítok egy mosást. A kapkodásnak köszönhetően  a drága mosószer megindul és fele a járólapra ömlik. Ooops....

Még mindig higgadt vagyok

A nagy az ágyból kiabál, forró teát kér. Már a torka is fáj. Szaladok, készítem és viszem. Annyira fáj szegénykémnek a torka, azt sem bírja mondani már: köszönöm. De most ezzel nem érek rá hosszasan foglalkozni, hisz már rég főnie kéne a vadnak.

Te Úristen, kapok a fejemhez, hisz elő sem vette a fagyasztóból a húsokat. Újratervezés. Vad helyett csirkemell lesz. Ez persze a ház urának nem tetszik.

Kezd felmenni bennem a pumpa

Kérem középső lányom, jöjjön és segítsen feldobni az ételt. De mily meglepő, neki most tanulnia kell. Hagyom, hadd tanuljon, hisz mindig azt mondom a drágáimnak: a tanulás az első.

Visszamennék a konyhába, ám sípol a mosógép. Fülelek, hátha valaki megindul a fürdő felé, de rajtam kívül senkinek sem tűnik fel MosóMasa éktelen üvöltése.

Hamar kiteregetek, közben letörlöm a tükröt, ha már itt sürgök-forgok.

Ismét a fejemhez kapok. Még a végén a csirkemell se készül el. Szaladok a konyhába, s bosszúsan mormogom az orrom alatt, hogy ma már háromszor mosogattam el, s már megint tele a mosogató. Elmosogatok hát negyedszerre is, különben nem tudom megmosni a salátát.

Lépteket hallok, jön a legkisebb. Rámosolygok, mire ő: Csokit akarok! Közlöm vele, hogy olyan nincs, hogy akarok, ebéd előtt meg pláne! Erre eszeveszett hisztirohamot csap. Fogytán az erőm, nem veszekedek vele. Sőt még én vigasztalom. Csokit eszik. Ebéd előtt 10 perccel. Hálája jeléül csokis keze nyomát az ajtón hagyja. Gyorsan letörlöm. Apánk morog, már megint miért adok a gyereknek csokit.Tényleg....miért is? Terítek, jó ízűen esznek, nagy kő esett le a szívemről, mert a pici a csoki ellenére is bevágta az adagját. Aztán felállnak, és elvonulnak emészteni. Összeszedem a tányérokat, letörlöm az asztalt, elmosogatok. Ötödszörre is. Most délután négy óra van. Gondoltam kicsit körülnézek a világ hálón. Ölemben a guriga Ooops-al, mindenre felkészülve. Még az e-mail fiókomba sem léptem bele, mikor a pici idejött hozzám, megölel, és megkérdezte: Segítsek neked törölgetni? Hát, ha törölgetni ma már nem is fogok, de felállok, hagyom az e-maileket, megyek a drágámmal játszani.

További szép napot Nektek is, Éva :)